SZMSZ

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

A Németh László Gimnázium SZMSZ-e tartalmazza az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket Németh László Gimnázium 1131 Budapest, Nővér utca 15-17.

Bevezetés

Jelen szervezeti és működési szabályzat a Németh László Gimnázium helyi dokumentuma. A gimnázium (NLG) hagyományai mellett a szabályzat megszerkesztését, tartalmi és formai jellegzetességeit az alábbi jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: Az intézmény alapdokumentuma a gimnázium (NLG) pedagógiai programja 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésröl

• 2012. évi l. törvény a munka törvénykönyvéröl
• 2011. CXCV. törvény az államháztartásról
• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméról és a gyámügyi igazgatásról
• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemról
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvröl
• 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról
• 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséról, es alkalmazasarol
• 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról
• 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréröl és belső ellenőrzéséröl
• 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtasáról
• 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól
• 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemról szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
• 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról
• 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséröl
• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
• 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméröl
• 308/2017. (X.27) Korm. rendelet Az állami közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevö szervekröl, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016.(VI.10.) Korm. rendelet módosításáról.

A szabályzat harmonizál a házirenddel, a belső szabályzatokkal, a munkaügyi, munkajogi helyi szabályokkal és a belső szervezetek működését meghatározó szabályokkal. A szervezeti és működési szabályzat hatályos az NLG területén, belső és külső rendezvényein, dolgozói és partnerei számára.

Az intézmény

Az intézmény neve: NÉMETH LÁSZLÓ GIMNÁZIUM OM azonosítója: 035244 Székhelye: 1131 Budapest, Nővér u. 15-17. Típusa: 8 évfolyamos gimnázium Az intézmény fenntartója: KÖZÉP-PESTI TANKERÜLETI KÖZPONT 1149 Budapest, Mogyoródi út. 21. A Németh László Gimnázium önálló jogi személy, képviselöje az intézményvezetö (igazgató). Az intézményi bélyegzök felirata 1. Hosszú bélyegzö: Németh László Gimnázium 1131 Bp., Nővér u. 15-17. OM-azonosító: 035244 2. Körbélyegzö: közepén az állami címer körben: Németh László Gimnázium és 1131 Budapest XIII., Nővér utca 15-17. felirat

A bélyegzök használatára az alábbi beosztásban dolgozók jogosultak:

• igazgató
• igazgatóhelyettes
• bizonyítványok és félévi értesítők készitésekor az osztályfőnökök

A szabályzat tagolása

1. A szabályzat általános rendelkezései és hatálya 1. A szabályzat bevezetése 2. A gimnázium szervezeti rendszere, irányítása 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 4. A gimnázium közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 5. A gimnázium külső kapcsolatai, a kapcsolattartás módja és formái

II. A gimnázium működésének rendje

1. A tanulói jogviszony 2. A nyitva tartás, a napi tevékenység szabályai 3. A tanórán kívüli foglalkozások 4. Az önképzés és a testedzés formái és rendje 5. A tanulók mulasztásának igazolása 6. A diákönkormányzat támogatása

III. A tanulókkal való bánásmód más területei

1. Számonkérés és értékelés 2. A tanulók jutalmazása 3. A tanulókkal szembeni fegyelmezö intézkedések 4. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység 5. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 6. Az intezmény dolgozóinak feladatai a balesetek megelözésében, ill. baleset alkalmával 7. Térítési díjak; a tanulók szociális támogatása 8. A tankönyvellátás rendje

IV. A gimnázium hagyományai

V. Záró rendelkezések

Mellékletek:

1. Iskolai Könyvtár SZMSZ-e 2. Elektronikus adatkezelés 3. Munkaköri leírás minták 4. Teendök bombariadó esetén 5. Teendök szmogriadó esetén 6. Teendők tűzriadó esetén 7. Szaktermek és informatikai eszközök használatának szabályzata 8. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülö fegyelmi eljárás részletes szabályai 9. Adatkezelési szabályzat

Szervezeti és működési szabályzat

I. A szabályzat általános rendelkezései és hatálya

1. A szabályzat bevezetése A Németh László Gimnázium szervezeti felépítésére és müködésére vonatkozó szabályzatot a gimnázium igazgatója a nevelötestület bevonásával elkészitette és a fenntartónak jóváhagyásra benyújtotta 2025. április 09-én. A SZMSZ felülvizsgálata általában évente történik. A szervezeti és működési szabályzatban és mellékleteiben foglaltak betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelezö érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával és az intézmény honlapján történö közzétételét követö napon lép hatályba, és határozatlan idöre szól. 2. A gimnázium szervezeti rendszere, irányitási hierarchiája Németh László Gimnázium igazgató igazgatóhelyettesek – 2 fö * pedagógusok, pedagógiai munkát segítők (NOKS) és technikai dolgozók 2.1. A gimnázium igazgatósága A gimnázium igazgatóságát az igazgató és vezetö beosztású munkatársai, az igazgatóhelyettesek alkotják. A gimnázium felelös vezetöje az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint a gimnázium belső szabályzata által elöírtak szerint végzi.

A köznevelési intézmény vezetöje – a Köznevelési törvény elöírásai szerint – felelös az intézmény szakszerű és törvényes működéseert, a takarékos gazdalkodasert, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében másodlagos munkáltatói jogkörét jogszabályban elöírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetöje felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a neveló és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóés gyermekbalesetek megelözéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséert. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és idótartamra történik. Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettesek segítik. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettes személyére az igazgató javaslatot tesz, a kinevezési jog a tankerületé. Igazgatóhelyettesi megbizást az intézmény határozatlan idöre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbizás határozott idöre szól. Az igazgatóhelyettes feladatés hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az igazgató által rá bizott feladatokért. Azigazgatóhelyettesek alapvetöen a következö elkülönitett tevékenységi területeket felügyelik:

• érettségi vizsgák szervezése és lebonyolitása
• tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolitása, eredmények nyomon követése
• évvégi, osztályozó és egyéb vizsgák szervezése, lebonyolítása
• az elöírt digitális mérések szervezése, lebonyolítása

• a müködést meghatározó dokumentumok (pl. SZMSZ, Pedagógiai program, munkaterv, Házirend, különbözö szabályzatok) elkészitése és idöszakos felülvizsgalata
• tantargyfelosztás készitése
• választható tantárgyakra történö jelentkezés, csoportbeosztások szervezése
• szakmai partnerekkel való kapcsolattartás
• a napi müködéshez kapcsolódó szervezési feladatok (pl. helyettesítési és ügyeleti rena, orvosi vizsgalatok, kirándulások, szülói értekezletek, fogadóórák, jutalmazások, fegyelmi kérdések)
• KRÉTA rendszer müködtetése, ellenőrzése
• pedagógus minösitések
• adatszolgaltatasi feladatok
• iskolai rendezvények
• TESZEK-rendszer Az igazgatóság rendszeresen megbeszélést tart a távlati és az aktuális feladatokról. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményezö és javaslattevö joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttmüködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, igy az intézményi tanács képviselöivel, a szülöi munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetöjével.

2.2. Az igazgató A kötelezö óraszámon felüli munkaidejét köteles a vezetöi ügyeleti rendben meghatározottak szerint az intézményben eltölteni. Az igazgató az intézmény egyszemélyi felelöse és képviselöje. Távolléte esetére helyettesítéséröl gondoskodnia kell, hogy az intézmény működése biztositott legyen. Jogkörét esetenkent, vagy az ügyek meghatározott körében elsö körben az igazgatóhelyettesekre, mindkét he- Iyettes távolléte esetén az intézmény más pedagógus körben foglalkoztatott alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházás a jogkör megnevezésével és idötartamával irásban történik. Vezetöi munkájában köteles figyelembe venni a mindenkor hatályos jogszabályokat, rendeleteket, határozatokat. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsatott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetöje egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerú aláirása az igazgató aláírásával és az intézmény pecsétjével együtt érvényes. 2.3. Az igazgatóhelyettesek feladata és felelőssége Az igazgatóhelyettesek feladatköre részben szétválasztott; egyik alapvetöen a tanulmányi, másik a szervezési feladatokat koordinálja. A kötelezö óraszámon felüli munkaidejüket kötelesek az ügyeleti rendben meghatározottak szerint az intézményben eltölteni. Kiemelt feladataik:

• a különbözeti, az osztályozó-, a javitó-, az eseti felvételi és az érettségi vizsgákkal kapcsolatos teendök ellátása,
• az év eleji statisztika összeállitása,
• a tanulmányi versenyek szervezése,
• a palyazatok koordinalása,
• a szülöi közösséggel, az alapítvánnyal és a diákönkormányzattal történö kapcsolattartás,
• a tantárgyfelosztás elkészitése és esetleges módosítása,

• a tanórán és iskolán kívüli foglalkozások, programok és az iskolai ünnepélyek felügyelete,
• az eseti tanari helyettesítés és az ügyelet megszervezése,
• a félévi és az év végi statisztikák elkészitése,
• az altalános felvételi eljárás megszervezése. 2.4. Az igazgató – elsósorban az iskolavezetési teendök pontos és hiánytalan elvégzése, valamint az igazgatóhelyettesek tehermentesitése érdekében – egy tanévre, meghosszabbíthatóan más pedagógust is megbízhat egyes feladatok ellátásával. 2.5. Az igazgató közvetlen segítőinek (igazgatóhelyettesek, iskolatitkár) az igazgató egyedi munkaköri leírást készit. 2.6. Az igazgató helyettesítésének rendje Az igazgatót távollétekor a minden tanév elején meghatározott ügyeleti rend szerint elsokent a szervezési igazgatóhelyettes, az ö akadályoztatása esetén a tanulmányi igazgatóhelyettes helyettesiti. Rendkívüli esetben, külön megbizás alapján a gimnázium osztályfőnöki munkaközösségének vezetöje korlátozott jogkörrel és meghatározott idöre helyettesítheti az igazgatót. 2.7. A kibövített iskolavezetés Vezetöje az igazgató, tagjai az igazgatóság tagjai, a munkaközösség-vezetök és az osztalyfőnöki munkaközösség vezetöje. A kibövitett iskolavezetés megbeszéléseire meghivhatók a következó szervezetek vezetói:
• az egyetemi mentorálást végzö tanárok (véleményezési és tanácskozási jogkörrel,
• a szülói közösségés a diákönkormányzat vezetöje (véleményezési és javaslattételi jogkörrel) valamint
• az intézményi tanács vezetöje (véleményezési és tanácskozási jogkörrel).

2.8. A gimnázium dolgozói A gimnázium dolgozóit (pedagógusok, NOKS-osok, technikai munkatársak) a magasabb jogszabályok elóirásai és a fenntartó engedélyezése alapjan megallapitott munkakörökre az igazgató javaslatára a tankerület alkalmazza. A dolgozók munkájukat a munkaköri leirasok alapjan vegzik. A pedagógusok munkakori leírasa egységes, egyben személyre szóló feladatokat is tartalmaz. Az osztályfőnökök külön munkaköri leíras alapjan végzik munkajukat. 2.9. A gimnázium szervezeti egységei

• alkalmazotti közösség
• nevelötestület
• osztályfőnöki munkaközösség
• szakmai munkaközösségek a) Nyelvi munkaközösség (élö idegen nyelvek – angol, német, francia, olasz, orosz) b) Humán munkaközösség (magyar nyelv és irodalom, latin nyelv, történelem, ének-zene, vizualis c) Matematika, fizika és digitális kultúra munkaközösség kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma és tánc, müveszetek) d) Természettudomány munkaközösség (matematika, fizika és digitális kultúra) (biológia, földrajz, kémia, természettudomány, valamint technika és tervee) Testnevelés munkaközösség (testnevelés)
• az egy osztályban tanító tanárok közössége; alkalmi munkacsoportok
• nem pedagógus munkakörben dolgozók (NOKS, technikai dolgozok)

3. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 3.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja, hogy biztosítsa a munka jogszerü, hatékony és eredményes folyamatát, hogy információkat nyújtson az iskolavezetes szamara a pedagógusok szakmai tevékenységéröl, s hogy adatokat szolgáltasson az oktató-nevelö munkáról készitendö külső és belső értékelések összeállításához. 3.2. Az oktató-nevelömunka belső ellenőrzésére jogosult(ak) az igazgatón kívül az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetök, meghatározott feladatra és külön igazgatói felkérésre (eseti jelleggel) a gimnázium tapasztalt tanárai. 3.3. Ellenörzési területek:

• a nevelö-és oktatómunka színvonala tanórán és tanórán kívül
• az osztalyfőnöki tevékenység
• a pedagógusok munkafegyelme, pontossága
• az adminisztráció pontossága és frissessége
• a tanár-diák kapcsolat
• a tanterem rendezettsége, tisztasága és dekorációja 3.4. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végzök és az ellenőrzött alkalmazottak kijelölését a belső ellenőrzési terv és/vagy az éves Munkaterv határozza meg, melyek elkészitéséért az igazgató felelös. Az igazgató ellenőrzést végezhet az iskolai élet bármely területe felett. Az ellenőrzési feladatokat megoszthatja vagy delegálhatja
• az igazgatóhelyettesekre az iskolai élet bármely területe felett, munkaköri leírásuk, vagy egyéb megbizás alapján. Ennek keretében a vezetés tagjai – ellenőrzési területüknek megfelelöen – minden évben ellenőrzik a belépök szakmai munkáját, az adminisztráció, a tanulói értékelés követelményeinek betartását.
• a munkaközösség-vezetökre szaktargyaikkal összefüggö területen szakmai ellenőrzést végeznek,

• az osztályfőnökökre ellenőrzik a tanulói késéseket, hiányzásokat, adminisztrálják a tanulói adatokat,
• egyedi ellenőrzési feladatokra felkérhet bármilyen pedagógust, vagy szükség szerint külsó szakértot.

4. A gimnázium közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 4.1. Iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülök és a tanulók alkotják; tagjaik érdekeiket és jogosítványaikat a felsorolt közösségek révén érvényesíthetik. 4.2. Alkalmazotti közösség A gimnáziummal alkalmazotti és óraadói jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az alkalmazottak jogait és kötelezettségeit, juttatásait és érdekérvényesitési lehetóségeit a megfelelö jogszabályok (Munka Törvénykönyve, Púétv.) rögziti. 4.3. Nevelötestulet A nevelötestület tagjai a gimnázium pedagógusai és a felsöfokú végzettséggel rendelkezó, nevelö-oktató munkat közvetlenül segitó (NOKS) dolgozói . A nevelötestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik, ill. javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat a gimnázium működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az intézményi alapdokumentumokat (Pedagógiai Program, Szervezeti és Müködési Szabályzat, az intézmény éves Munkaterve) az igazgató késziti el a nevelötestület bevonásával. A nevelötestület döntési joggal rendelkezik:

• La Házirend elfogadásával,
• az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásával,
• a nevelötestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásával,
• a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásával, az iskolai diákönkormányzat (IDÖK) működési szabalyzatának elfogadasával,
• a tanulók fegyelmi ügyeivel,
• a továbbképzési programmal kapcsolatban,
• jogszabalyban meghatarozott más ügyekkel kapcsolatosan.

A nevelötestület véleményét ki kell kérni az alábbi, jogszabályokban meghatározott esetekben:

• az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása elött,
• az iskolai felvételi követelmények meghatározásához,
• a tantárgyfelosztás elfogadása elött, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során,
• külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Egy tanév során a nevelötestület az alábbi értekezleteket tartja:
• alakuló értekezlet
• tanévnyitó értekezlet
• félévi ertekezlet
• tanévzáró értekezlet
• félévi és év vegi osztalyozo konferenciak nevelési értekezlet (idöpontját és témáját az éves munkaterv tartalmazza)
• eseti értekezlet aktuális ügyekröl (általában havonta)
• az egy osztalyban tanítok értekezlete (az osztalyfónök kezdeményezesére). A gimnázium pedagógusai magasabb jogszabályok alapján (419/2024. – XII. 23. – Korm. rendelet) öt évenkénti továbbképzésen vehetnek részt. A továbbképzéseket az éves tovabbképzesi terv tartalmazza. Rendkívüli nevelési értekezletet kell összehivni, ha a nevelötestület tagjainak egynegyede kéri, ill. ha az iskolavezetés ezt indokoltnak tartja. A nevelötestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon az adott tanévben a nevelötestület aktív tagjainak több mint a fele jelen van. Döntéseit a nevelötestület nyilt szavazással, egyszerü szótöbbséggel hozza, de személyi kérdésekben titkos szavazást tart(hat). Szavazategyenlöség esetén az igazgató szavazata dönt.

4.4. Szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabalyokban megfogalmazott jogkörrel rendelkeznek, vezetöiket az igazgató javaslatára tankerület igazgatója bizza meg, az egyes munkaközösségek kezdeményezése alapján. A szakmai munkaközösség dönt

• működési rendjéról és munkaprogramjáról,
• szakterületén a nevelötestület által átruházott kérdésekröl,
• az iskolai tanulmányi versenyek programjáról A szakmai munkaközösség – szakterületét érintöen – véleményezi a pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintöen –
• a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához,
• a nevelés-oktatást segítö eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához,
• a felvételi követelmények meghatározásához,
• a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni. A szakmai munkaközösség tagja és vezetöje a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértöként nem járhat el. A szakmai munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelö-oktató munkájának szakmai segitéséröl. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezetö irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató bíz meg legfeljebb öt évre. A munkaközösségek feladatai:
• szakmai, módszertani kérdésekben segítik a gimnázium, a vezetés munkáját;
• részt vesznek a gimnáziumi oktató-nevelö munka belső fejlesztésében;
• segítséget nyújtanak a tantárgyfelosztás elkészitésében;
• folyamatosan mérik és értékelik a tanulók ismeretszintjet;

• pályázatokat, tanulmányi versenyeket irnak ki és szerveznek;
• segitséget nyújtanak a kollégák tovább- és önképzéséhez;
• összeállitjak a különbözö vizsgák tételsorait;
• segítik a pályakezdö kollégák munkáját; segitséget nyújtanak a munkaközösség-vezetönek a munkaterv és az elemzések, értékelések elkészitésében. 4.5. Az iskolavezetés és a szülöi közösség A gimnáziumban a szülöknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelességeik teljesitése érdekében az iskolában külön szülöi munkaközösség müködik, melynek iskolai szintü választmányába az osztályok egy-egy szülót delegalnak. A valasztmany egy tanévre elnököt választ. Az SZMK választmányát az iskolavezetés tanévenként két alkalommal tájékoztatja a gimnázium tevékenységéröl és feladatairól, az SZMK elnökével pedig közvetlen kapcsolatot tart. AZ SZMK kepviseli az osztályok szülói közösségeit jogaik érvényesitésében; véleményezheti a gimnázium pedagógiai programját, házirendjét és munkatervét. 4.6 Intézményi Tanács A gimnáziumban az intézmény müködésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének elömozdítására, a nevelö-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéert (érdekegyeztetö funkcióval) intezményi tanács müködik. A tanácsba a fenntartó, a települési önkormányzat, a szülöi közösség, a nevelötestület és a diákönkormányzat delegál tagokat. Az intézményi tanács saját szervezeti és működési szabálya, valamint ügyrendje alapján müködik. Az intézményi tanács dönt
• működési rendjéröl és munkaprogramjának elfogadásáról,
• tisztségviselöinek megválasztásáról,
• azokban az ügyekben, amelyekben a nevelótestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza.

Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kerni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, tovabbá a köznevelési szerzódés megkötése elött. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. 4.6. Diákönkormányzat Az iskolai diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzat szerint folytatja tevékenységét, munkája segitésére az igazgató külön pedagógust bíz meg. A diákönkormányzat a nevelötestület véleményének kikérésével dönt

• sajat múködéséról,
• a diákönkormányzat müködéséhez biztositott anyagi eszközök felhasználásáról,
• hatáskörei gyakorlasaról,
• egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
• az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és müködtetéséról,
• amennyiben az intézményben müködik, a nevelési-oktatási intézményen belül müködö tájékoztatási rendszer szerkesztösége tanulói vezetöjének, felelös szerkesztöjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelötestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértö vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelötestületnek a jóváhagyásra történö beterjesztest követö harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelótestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatarozottakon túl –
• a tanulók közösségét érintö kérdések meghozatalánál,

• a tanulók helyzetét elemzö, értékelö beszámolók elkészitéséhez, elfogadásához,
• a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
• az iskolai sportkör – a munkaterv részét képezö – szakmai programjának megállapításahoz,
• az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
• a könyvtár, a sportlétesitmények működési rendjének kialakitásához,
• az iskolai étkeztetés keretében biztosított ételek minöségéröl, az iskola házirendjeben szabalyozott módon ki kell kerni. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelezö, a diákönkormányzat képviselöjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az elöterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a targyalás hatarnapjat legalabb tizenöt nappal megelózöen meg kell küldeni a diakönkormányzat részére. A diakönkormanyzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működéset. A diákközgyúlés összehívását a diákönkormanyzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjeben meghatarozottak szerint. A diakközgyúlés napirendi pontjait a közgyúlés megrendezese elott tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. 4.7. A belső közösségek kapcsolattartásának formái az igazgatóság, a kibövitett iskolavezetés és a szakmai munkaközösségek ülései különbözö értekezletek és megbeszélések
• irásbeli információk a hirdetötáblán és a körlevelekben
• SZMK-értekezletek, az intézményi tanács ülései
• szülöi értekezletek, fogadónapok, fogadóórák
• diákközgyúlés

• osztályfőnöki órák a tanulók és a szülök folyamatos szóbeli és irásbeli tájékoztatása a tanulók fejlödéséröl. A fentiek idejét a munkaterv, ill. az órarend tartalmazza. A szülök és más érdeklödök a gimnázium pedagógiai programjáról és más dokumentumairól (igy a jelen szabalyzatról is) az igazgatótól, az igazgatóhelyettesektöl a fogadónapokon és a fogadóórákon, a felvételi vizsgák rendjéról és követelményeiröl minden év novembereben igazgatói tájékoztatón és nyílt napon kaphatnak részletes felvilágositást. A nyilvános dokumentumok megtekinthetök a gimnázium könyvtárában, a titkárságon, a tanári és igazgatói szobában, valamint az iskola honlapján. 5. A gimnázium külső kapcsolatai, a kapcsolattartás módja és formái 5.1. Az oktatásirányítás területén: Klebelsberg Központ (1051 Budapest, 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.) Közép-Pesti Tankerületi Központ (1149 Budapest, Mogyoródi út 21.) Oktatási Hivatal (1055 Budapest, Szalay utca 10-14.) Budapest Föváros Kormányhivatala (1056 Budapest, Váci utca 62-64.) A kapcsolatot az igazgató tartja. 5.2. Szakmai kapcsolatok
• Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ (1088 Bp., Vas utca 8.)
• Pedagógiai Szakmai Szolgáltatásokat ellátó intézmények
• Gimnáziumok Országos Szövetsége (1174 Bp., Széchenyi u. 1-7.)
• a XIII. kerület közoktatasi intézményei
• Iránytű ljusagi Információs és Tanácsadó Iroda (1136 Bp., Pannónia u. 34.)

• FPSZ XIII. kerületi tagintézménye (1133 Bp., Pannónia u. 81.)
• Eötvös Loránd Tudomanyegyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem
• Károli Gáspár Református Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Németh László Társaság (Hódmezövásárhely) A kapcsolatot az igazgató, az intézményi tanács tagjai, a munkaközösség-vezetök, ill. a felelósök hivatalos és szemelyes uton tartjak. 5.3. Külföldi kapcsolatok
• Albertus-Magnus-Gymnasium (Rottweil)
• Internationale Gesamtschule Heidelberg (Heidelberg)
• Ernst-Moritz-Arndt-Gymnasium (Herzberg am Harz) A kapcsolatot az igazgató, ill. a diákcserét szervezö tanárok távközlési és személyes úton tartják. 5.4. A tanulók szociális támogatására, ill. testi-lelki egészségének megóvására kialakitott kapcsolatok:
• Szülök a Diákokért Alapítvány (azonos az iskola címével)
• XIII. Ker. Önkormányzat Ifjúsági Egészségügyi Szolgálat – egészségügyi szolgáltató (1139 Bp., Szegedi út 17.)
• Hid Családsegítő és Gyermekjóléti Központ – gyermekjoleti szolgalat (1133 Visegrádi u. 96/B) A kapcsolatot az igazgató, ill. a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbizott pedagógus személyes és hivatali úton tartja. 5.5. Törvényi tiltás alapján a gimnáziumban párt vagy ahhoz kötödö társadalmi szervezet nem müködhet.

II. A gimnázium működésének rendje 1. A tanulói jogviszony A tanulói jogviszony kérdéseit a magasabb jogszabályok és a házirend szabályozza. 2. A nyitva tartás, a napi tevékenység szabályai 2.1. A gimnázium szorgalmi idöben hétfötöl péntekig hét óra harminc perctöl tizenhat óráig tart nyitva a diákok és az idegenek számára. Tanár által vezetett vagy felügyelt foglalkozás keretében a tanulók a jelzett idö elött és után is az épületben tartózkodhatnak. Az igazgatóval történt elözetes egyeztetés alapján az épület ettól eltéró idópontban is nyitva tartható, de személyi és vagyonbiztonsági okokból éjjel (21.00-6.00) az épület mindenképpen zárva van. Az épületet nappal (6.00-21.00) portaszolgálat, utána elektronikus betörés- és tűzjelzö rendszer védi. 2.2. Az udvart a portaszolgálat tizenhat órakor, ill. a téli hónapokban sötétedéskor, az épületet 21 órakor zárja (ettól eltérö napi zárást az igazgató engedélyezhet. 2.3. A nyitva tartás rendjét a házirend részletesen szabályozza. 2.4. Szorgalmi idöben hétfötöl péntekig hét óra harminc perc és tizenhat óra között az igazgatónak vagy helyetteseinek, vagy más megbizottjának a gimnáziumban kell tartózkodnia. Ennek rendjét minden év szeptember 1-jén aktualizálni kell. 2.5. Szorgalmi idön kívüli, ügyeleti napokon a gimnázium kilenc és tizenhárom óra között, más esetekben az igazgató aktuális rendelkezései szerint tart nyitva. 2.6. Az óraközi szünetekben a pedagógusok folyosói, udvari, ill. ebédlói ügyeletet tartanak: ellenőrzik a diákok magatartását, az épület rendjének, tisztaságának

megörzését, a baleset-és egészségvédelmi szabályok betartását. Az ügyeleti beosztás egy félévre készül. 2.7. A tanuló a tanítási órák idején csak elözetes kérésre, osztályfőnöke (távolléte esetén helyettesének vagy az iskolavezetés tagjának) írásos engedélyével hagyhatja el az épületet. 2.8. Szorgalmi idöben a diákok hivatalos ügyeinek intézése az iskolatitkári szobában és elsösorban az ebédszünetekben történhet. A tanítási szünetekre vonatkozó ügyeleti rendet az igazgató határozza meg, s az osztályfőnökökön keresztül hozza a tanulók és a szülök tudtára. 2.9. A gimnázium épületét, helyiségeit, sportpályáit, kertjét, továbbá berendezéseit és eszközeit rendeltetesüknek megfelelöen, a tűz-, baleset- és egészségvedelmi szabályoknak megfelelöen, a tulajdon és az értékek védelmének szellemében kell használni. A rendeltetéstól idegen használatból, a szándékos rongálásból és a hanyagsagból eredó karokat helyre kell allitani, vagy meg kell tériteni. A gimnázium eszközeit csak igazgatói engedéllyel, szükség esetén átvételi elismervény ellenében lehet az intézmény területéröl elvinni. Az oktatásért felelös miniszter által jóváhagyott eszköz- és felszerelésjegyzék és a tankerület által nyilvántartott helyiség leltárban szereplö berendezési tárgyakon és eszközökön kívül csak az igazgató által engedélyezett egyéb eszköz és berendezési tárgy helyezhetö a helyiségben. 2.10. Az osztálytermekért a tanulók (és az osztályfőnökök) felelnek. Szükség esetén az osztályfőnök által megbizott tanulók gondoskodnak a termek kulccsal történö zárásáról. 2.11. A szaktantermekben a tanulók csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. A szaktantermekért az adott munkaközösség, ill. az éppen órát tartó tanár felel.

2.12. A gimnázium épületébe érkezö szülök, ill. idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az idegeneket a portás az adott ügyben kompetens dolgozóhoz irányítja. A portaszolgálat munkájára külön szabályok vonatkoznak. 2.13. A délutáni vagy esti rendezvényeket és a teremhasználatot az iskolavezetés engedélyezi. Egy osztály programjához egy, nagyobb közösség programjához arányos számú felügyelö tanár szükséges. A klubdélutánok és klubestek idöpontja elsösorban a hó utolsó péntekje. A gimnázium törekszik arra, hogy esetenként legyenek nagyobb közösséget érintö diákrendezvények – akár tanári, akár diákönkormányzati szervezésben. (September: tanulmányi kirándulás, október: diáknap, november: szalagavató bál, december: adventi hangverseny, február: farsangi mulatság, március: Ki mit tud?, április: Németh László-nap, június: sportnap). 2.14. Az iskola helyiségeit elsösorban a hivatalos nyitvatartási idön túl és a tanítási szünetekben külső igénylöknek külön megállapodás, szerzödéskötés alapján át lehet engedni a használatra vonatkozó szigorú kötelezettségekkel. A belső rendezvényeknek és programoknak minden tekintetben elöjoguk van. 2.15. Külsö személyek, társulások vagy cégek hirdetéseinek elhelyezését (az erkölcsi, nevelési és szakmai elvek alapos megfontolásával) csak az iskolavezetés engedélyezheti. A gimnázium szigorú annak érdekében, hogy falait külső vállalkozások ne tekinthessék ingyenes reklámfelületnek. A tanulókat vagy rajtuk keresztül a szülöket megcélzó ügynöki tevékenységet a gimnázium visszautasítja. Kifejezetten támogathatók olyan hirdetések, jótékonysági akciókra történö felhívások, amelyek a nehezebb körülmények között élök számára szervezett jótékonysági akciókat és a környezetvédelmet illetve a lakókörnyezet tisztántartását népszerúsító programokra hívja fel a figyelmet.

3. A tanórán kívüli foglalkozások (sportkör, énekkar, öntevékeny körök, szakkörök; versenyek, diáknapok) 3.1. A rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes és egy tanévre szól. 3.2. A foglalkozások megszervezésekor a tanulói, szülói és tanári igényeket a lehetóségek szerint figyelembe kell venni. Egyedi esetben tanórán kívüli foglalkozást, megállapodás alapján az is vezethet, aki nem az iskola pedagógusa. 3.3. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése és a nevelömunka elösegítése érdekében évente egy közös tanulmányi kirándulást szerveznek, melynek dátumát az éves munkaterv rögziti. Az igények és a lehetőségek szerint szünnapokon az osztályfőnökök és a szaktanárok további kirándulásokat, esetleg „erdei iskolát", nyáron táborokat is szervezhetnek. Az 5-6. évfolyam számára a pedagógiai program évi hat szombat délelötti tanulmányi programot ir elö. Az elöirt kirándulásokat a munkaterv tartalmazza, a többit az igazgatóval engedélyeztetni kell. 3.4. A gimnázium (a szülöi közösséggel konzultálva és a tanév rendjét szabályozó aktuális miniszteri rendelettöl függöen) szombati tanítási napot szervezhet a karácsonyi és a húsveti szünet esetleges meghosszabbitasára. Ennek rendjét a munkaterv tartalmazza. A tanítási napok átrendezését, alapos indok részletezésével az igazgató a fenntartó egyetértésével áthelyezheti. 3.5. Külföldi tanulmányutakat, diákoserét, mely a résztvevök számára önköltségesek, bármely tanár szervezhet. A programot, a részt vevö tanárok és diákok körét az igazgató hagyja jóvá a szervezés megkezdése elött. A diákok kiválasztását gondos mérlegelés elözi meg, melynek során a nevelötestület figyelembe veszi a diákok tanulmanyi eredmenyét, magatartasát, az iskola közösségi életéhez való pozitív viszonyulását. A megvalósulás elött egy hónappal a felelös tanár köteles a ne-

velötestületet a hirdetótáblán a programról tájékoztatni, ill. az igazgatóval, az érintett osztályfőnökökkel és szaktanárokkal együttesen konzultálni a helyettesítések és pótlások módjáról és idejéröl. 3.6. Budapesten kívüli tanulmányi kirándulásokon, valamint a külföldi utakon a tanulók életkorától és létszámától függöen az igazgató által megszabott számú kisérö tartson a tanulócsoportokkal. 3.7. A gimnázium a tehetséggondozás érdekében tanulmányi, kulturális és sportversenyeket szervez, ill. bekapcsolódik más intézmények versenyeibe. A helyi versenyek megszervezéséért, a külső versenyekre történö benevezésért, a tanulók felkészitéséért a szaktanárok és a szakmai munkaközösségek a felelösek. 3.8. A diákok az igazgató közreműködésével vendégtanulói státust létesíthetnek más iskolákkal olyan tárgyakból, amelyeket a gimnáziumban emelt szinten vagy egyáltalán nincs lehetőségük tanulni. Ebben az esetben a megfelelö törvényi feltételek mellett érettségi vizsgát tehetnek. 4. Az önképzés és a testedzés formái és rendje 4.1. A gimnáziumi könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyújtése, feltárása, nyilvántartása, örzése, gondozása, e dokumentumok helybeni használatának biztositása, kölcsönzése, továbbá tanórai és tanórán kivüli foglalkozások tartása. 4.2. A könyvtár tartós tankönyveket (egy tanuló által több évig, több tanuló által egy évig vagy rövidebb ideig használható kiadványokat, szótárakat, feladat- és szöveggyüjteményeket, házi olvasmányokat és más segédkönyveket) szerez be, és a rászoruló tanulók számára határozott idöre kölcsönbe ad. 4.3. A könyvtári kölcsönzés egyéni nyilvántartás alapján történik. Egy alkalommal négy könyv vihetö el, legfeljebb három hétre. A kölcsönzési idö egy alkalommal

meghosszabbítható. Periodikát indokolt esetben két napra, illetve a hétvégére lehet kölcsönözni. A kézikönyvek nem kölcsönözhetök, kivéve OKTV-re készülö diákoknak, különösen indokolt esetben. 4.4. Az elveszitett vagy megrongált dokumentumokat a kölcsönzönek lehetöleg azonos kiadásban be kell szereznie. Ha ez nem lehetséges, a könyv árát meg kell térítenie. 4.5. A könyvtárral, könyvkölcsönzéssel kapcsolatos további kérdésekben az Iskolai Könyvtár SZMSZ-e, jelen működési szabályzat 1. számú melléklete ad felvilágosítast. 4.6. Elektronikus informatikai szolgáltatás Az informatikai szaktantermek feladata (a kötelezö tanórai foglalkozásokon kívül) az, hogy lehetőséget nyújtsanak a tanulóknak az informatikai eszközök révén elérhetö információk megszerzésére, a kommunikációs hálózatban történö aktiv részvételre. A szaktantermek és az informatikai eszközök használatát az adott helyiségben kihelyezett szaktanterem hasznalati rendelkezés rögziti. 4.7. A mindennapi testedzés formái A tanulók a heti órarendbe illesztett testnevelési (néptánc- és úszás-) órakon, a délutáni sportfoglalkozásokon sportolhatnak. A délutáni sportfoglalkozásokat az ISK szervezi saját működési szabályzata szerint. Sportolási helyszinek: tornaterem, kondicionáló terem, sportpályák, teniszpálya. AZISK vezetöje rendszeresen tájékoztatja az igazgatót a sportkör életéról, a tanév elején az éves tervekröl egyeztet az igazgatóval. 5. A tanulók mulasztásának igazolása 5.1. A tanuló tanítási óráról történt távolmaradását a tanár köteles a tárgynapon a naplóba bejegyezni.

5.2. A szülö elözetes kérése alapján a tanuló az osztályfőnök engedélyével egy tanévben összesen hét alkalommal mulaszthat, alkalmanként max. 8 tanítási órát. A három napot meghaladó távollétet az igazgató engedélyezheti. Országos tanulmányi verseny második vagy további fordulója elött a tanuló egyéni felkészülési idöt kaphat a szaktanár, az osztályfőnök és az igazgató konzultációja alapján. A felkészülési napo(ka)t az osztályfőnök a naplóban legalább egy héttel korábban jelzi. 5.3. A mulasztó tanulónak iskolába érkezésének elsö napján, de legkésöbb három munkanapon belül igazolást kell benyújtania. Ez lehet szülói (legfeljebb három napig terjedó mulasztás esetén) vagy orvosi igazolás. Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 5.4. Az igazolatlanul mulasztó tanuló szüleit irásban értesíteni kell. Ismétlödö igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök tájékoztatja az igazgatót és a gyermekés ifjúságvédelmi felelöst, aki a gyermekjóléti szolgálat közreműködését kéri. 5.5. A tanulóknak a foglalkozásokon való részvételét a házirend részletesen szabályozza, s a házirend ide vonatkozó kivonatát a tanév elején minden szülö megkapja. 6. A diákönkormányzat támogatása 6.1. A gimnáziumban diákönkormányzatot segítö pedagógus dolgozik, ö támogatja és felügyeli a diákönkormányzat munkáját, de a diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján tevékenykedik. 6.2. A diákönkormányzat és a diákközösségek támogatását a házirend részletesen szabályozza.

Ill. A tanulókkal való bánásmód más területei 1. Számonkérés és értékelés 1.1. A tanulók értékelése és osztályozása folyamatosan történik. Az értékelési formákat és szempontokat az iskolai pedagógiai programja részletesen tartalmazza. 1.2. A tanuló érdemjegyeiról és magaviseletéröl a gimnázium az e-napló útján tájékoztatja a szülöket. A tanuló félévi eredményeit az e-naplóból kinyomtatva, az osztályfőnök által hitelesítve is megkapják a szülök. 1.3. A gimnázium vizsga- és felvételi rendszere pedagógiai programunk szerves része. E két terület sajátosságait, a felvétel iránt érdeklödöknek az igazgató a szokásos novemberi tájékoztatón ismerteti. 1.4. A tanuló felmentését, mentesitését, osztályozó, illetve különbözeti vizsgára bocsátását az iskolavezetés engedélyezi a magasabb jogszabályok és a házirend alapján. 2. A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsit, vagy kiemelkedö tanulmányi eredményt ér el, vagy osztálya, ill. a gimnázium erdekeben közösségi munkat vegez, iskolai, ill. iskolán kivüli tanulmányi, kulturális vagy sportversenyen, elóadason vagy bemutatón szerepel, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hirének megörzéséhez és növeléséhez, a gimnázium jutalomban részesíti. A jutalmazás formái a Házirendben kerülnek részletezésre.

3. A tanulókkal szembeni fegyelmezó intézkedések 3.1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend elöirásait megszegi, vagy bármely módon árt az iskola jó hirének, büntetésben lehet részesíteni. 3.2. A fegyelmezó intézkedések szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói szinten történnek a pedagógiai szempontok gondos mérlegelésével és a nevelés szándékaval. Súlyos kötelezettségszegés esetén fegyelmi bizottság áll fel, amely a nevelötestület által truházott jogokat gyakorolja. A fegyelmi bizottságot a nevelótestület választja meg. A fegyelmi bizottság vezetöjét, maga a bizottság választja meg. A fegyelmi eljárás részletes szabályait a 11-es számú melléklet tartalmazza. 3.3. A fegyelmezö intézkedések formái

• szaktanári figyelmeztetés és intés
• osztályfőnöki figyelmeztetés, intés és megrovás
• igazgatói figyelmeztetés, intés és megrovás A figyelmeztetés lehet szóbeli és írásbeli. A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül. 3.4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban elöirtak szerint fegyelmi eljárás inditható. 3.5. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén szülöje a magasabb jogszabályokban elöirt módon és mértékben kártéritésre kötelezhetö.

4. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység 4.1. A gimnáziumban gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus és szociális segítő dolgozik. Hozzájuk a szülök és a tanulók a kihirdetett fogadó idöpontokban közvetlenül is fordulhatnak. Munkájukat iskolapszichológusok segítik. 4.2. A gyermek- és ifjúságvédelemért felelös pedagógus részt vehet a szociális támogatásokról döntö bizottság munkájában. 5. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 5.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskolaorvos heti egy-két, a védönö két alkalommal rendel az iskolában. A tanulók egészségügyi ellenőrzését és a vizsgálatok, ill. tanácsadások rendjét az iskolaorvosi munkaterv tartalmazza. 5.2. A gimnáziumban, ill. a gimnázium rendezvényein a tanulók részére tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. 5.3. Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a föbejárat elötti 5 méter sugarú területrészt is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! A nemdohányzók védelméról szóló' törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelös személy az intézmény munkavédelmi felelöse. ' Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméröl.

6. Az intézmény dolgozóinak feladatai a balesetek megelözésében, ill. baleset, bombariadó vagy rendkívüli esemény alkalmával Intézményi védó-óvó rendelkezések 6.1. Az iskola minden dolgozójának alapvetö kötelessége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megörzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 6.2. Az osztályfőnöknek a tanév megkezdésekor ismertetnie kell

• az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat
• a házirend balesetvédelmi elöírásait
• a rendkivuli eseményre figyelmeztetö helyi jelzést
• a rendkívüli esemény (baleset, túzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendöket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét
• a tanulók kötelességeit a balesetek megelözésével kapcsolatban Tanulmányi kirándulások és a nyári szünet elött a hely, a helyzet és az idény veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. 6.3. Az iskola dolgozói kötelesek a mindennapi tevékenységük során észlelt balesetveszélyes körülményekröl az iskola vezetését haladéktalanul tájékoztatni, annak elhárításán saját hatáskörben minél hamarabb intézkedni. 6.4. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a túzriadó terv rendelkezéseit. 6.5. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy – kiemelt figyelemmel a testnevelés, a technika és tervezés, a fizika, a kémia és a digitális kultúra tantárgyakra

• keretében oktatni kell a tanulók biztonságának, testi és lelki épségének megóvásaval kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. Ennek során a szóbeli ismertetés mellett meg kell mutatni az óvó-védö felszerelések hasznalatat, az oktatas utan szobeli, esetleg irasbeli formában visszakérdezni az atadott ismereteket. A szaktantermekben a fontosabb figyelmeztetéseket, jól látható módon irasban is el kell helyezni. 6.6. Az 5. pontban leírt kötelezettség vonatkozik a tanórán kívüli foglalkozásokra, továbbá az ügyeletet ellató tanárra a szünetekben is. 6.6. A szaktanároknak a gyakorlati és sportfeladatok elótt ki kell oktatniuk a tanulókat a veszélyforrásokról, a kötelezö viselkedés szabályairól és egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendö magatartásról. 6.7. Az óvó-védö oktatás tényét az e-naplóba be kell vezetni. 6.8. Az igazgató az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit rendszeresen ellenőrzi. 6.9. A tanulók felügyeletét ellátó nevelönek a tanulót ért bármilyen baleset vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következö intézkedéseket:
• a sérült tanulót elsösegélyben kell részesiteni, ha szükséges, illetve fejsérülés esetén minden esetben orvost/mentöt kell hivni
• a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a töle telhetö módon meg kell szüntetnie, a végleges javitás érdekében intézkedést kell kezdeményeznie a sérült tanuló ellátása után illetve olyan esetben, ami gondviselöi konzultációt igényel, fel kell hívni a szülöt és a részletes tájékoztatás után vele egyetértésben kell a tovabbi teendöket meghatározni 6.10. A tanulói balesetekkel kapcsolatban magasabb jogszabályok is kötelezik az intézményt.

Bombariadó vagy rendkívüli esemény esetén követendö eljárás 6.11. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó stb.) esetén az épület kiürítését haladéktalanul és fegyelmezetten meg kell kezdeni. A tanulók gyülekezési területe az udvari sportpálya, de ottani veszély esetén a szomszédos Gyermek tér. Az elvonuláskor az aulából nyíló ajtón keresztül kell távozni, ha az nem lehetséges, akkor a tornatermen vagy az A és B portán keresztül. A tanulók testi épségére a gimnázium dolgozóinak fokozottan kell ügyelniük. Az értékek mentését a lehetőség szerint, de csak szakszerű irányítás mellett meg kell kezdeni. A rendkívüli események esetére jelen SZMSZ 5., 6., és 7. melléklete ad részletesebb útmutatást. 7. A tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás megszervezéséért az igazgató a felelös. A tankönyvrendelés elkészitéséért és a terjesztövel történö kapcsolattartásért a megbízott munkatárs a felelös. A tankönyvterjesztést megállapodás alapján végzi.

IV. A gimnázium hagyományai 1. Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok

• évnyitó, évzáró ünnepély
• október 6., október 23., március 15.
• megemlékezés a kommunizmus, ill. a nácizmus aldozatairól
• Rónai Béla-emléknap (november 14.)
• karacsonyi hangverseny
• szalagavato bál
• Németh László sírjának évenkénti megkoszorúzása (április 18.); a névadó munkásságának alapos megismertetése
• ballagás
• zászló, jelvény, fejléces levelezöpapír, feliratos sporttrikó 2. A diákélet színterei
• öszi játékos diáknap
• diákközgyúlés
• tavaszi tanulmányi jellegü iskolanap
• tanulmányi kirándulások, külföldi tanulmányutak, cserekapcsolatok
• rendszeres kulturális rendezvények, öntevékeny diákprodukciók 3. Tanulói (lásd III/2.2. pont) és dolgozói kitüntetések
• a/ Rónai Béla-dij (titkos szavazás alapján csak tanároknak)
• b/ tanév végi elismerés (egy-egy pedagógus dolgozonak) (A tanári elismeréseket külön szabalyzat rögziti, a dijazott nevet a tanulóitjusag tudomására kell hozni.) A nem pedagógus dolgozók számára (egy fö) a tanév végén a „Tettek Embere" kitüntetés adható.

V. Záró rendelkezések

1. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a nevelötestület bevonásával az igazgató készíti és benyújtja elfogadásra a fenntartóhoz. Elfogadás után a gimnázium honlapján történt megjelentetés másnapján lép hatályba. 2. A szabályzat módosítását kezdeményezheti: a fenntartó, a nevelötestület, az igazgató, az SZMK, ill. a diákönkormányzat vezetősége. 3. Az intézmény eredményes és hatékony müködéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, munkaköri leírások tartalmazzák. Az igazgató ezeken a jogszabályi kereteken belül végzi munkáját és hozza meg döntéseit.. * * Budapest, 2025. április 10. Varga Attila igazgató